Fórum

Gondolatok az iskolaköpenyről

A rendszerváltáskor megszűnt az iskolákban a kötelező köpenyhasználat. A köpenyhasználat bevezetésének kérdése azonban időről-időre újra felmerül a szülők és a pedagógusok körében. Az iskola felvetheti a kérdést, a szülőkkel pedig kialakíthat egy közös álláspontot az egységes ruha viseléséről.
Az iskolaköpeny bevezetése nem az „egyneműsítést”, hanem az esélyegyenlőséget szolgálná intézményeinkben. Nem csupán a gyermekek ruháját védenénk, hanem a szociális hátrányokat is eltüntetné legalább az iskola falain belül. Természetesen itt már nem a rendszerváltás előtti „egyenruháról” van szó, hanem divatos, intézményenként különböző, a modern kor elvárásainak megfelelő öltözék használatáról. A köpeny viselése, a praktikus előnyökön kívül, elősegítheti a csapattudat, az egységes intézménykép kialakulását mind a tanulókban, mind az intézményt kívülről tekintő emberek számára.
Többek között az is az egyenruha mellett szól, hogy a gyerekek elidegenedtek az iskolától - a közös egyenruha azonban megerősítené identitásukat.

Ezen a véleményen van Keszei Sándor is, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke. „Mindenképp érdemes rajta gondolkodni, talán megérett erre az idő. Nem az eltakarást emelném ki, hanem a higiéniai szempontokat. Úgy kéne tekinteni rá, mint munkaruhára vagy egyfajta védőfelszerelésre.”

Nemzetközi kitekintés

Az iskolai egyenruha a világ más részein kifejezetten népszerű. Világhírű a brit uniformisokra, amely a hagyományuk része. A diákok által viselt egyenruha jelkép és üzenet is, mutatja az identitásukat és az összetartozásukat is. Szimbolizálja az iskola hírnevét, egyben jól mutatja az uniformist viselő gyerekek társadalmi státuszát vagy szociális helyzetét.

Afrika és Ázsia számos országában is kötelező az uniformis, Japánban pedig már jó néhány óvodában is megkövetelik viseletét.

Lengyelországban pedig két éve kötelező az egyenruha használat, minden tizenhat év alatti tanulónak. A hivatalos indoklás szerint, véget kell vetni az iskolai divatbemutatónak. A törvény szorgalmazói az iskolai fegyelem erősödését is az egyenruha használatától várják, a törvénymódosítást a szülői szervezetek kezdeményezték

2008. őszén Gabriella Gianmarco, az olasz parlament legfiatalabb képviselője felvetette a törvényhozásban, hogy célszerű lenne az itáliai iskolákban újra bevezetni az egységes köpeny vagy egyenruha viselését. Az oktatási tárca jónak tartotta a javaslatot, mivel véleménye szerint káros dolog, hogy a gyerekeknek már egészen fiatalon is versenyezniük kell egymással abban, hogy ki viseli a legmárkásabb holmikat. Esztétikailag is elfogadhatóbb lenne, mint a köldököt nem fedő top, vagy a farmerból kilátszó fehérnemű - írja az MTI a Corriere della Sera című olasz napilap alapján.

Vélemények az iskolaköpenyről Bánfai Beáta – Bodor Péter – László János: Az iskolaköpeny című tanulmányból:

„A köpeny elsődlegesen munkaruha, mint a műhelyekben … Kíméli a saját ruhát…” (szakközépiskolai igazgató)

„A köpeny nem szimbólum, hanem praktikus viselet. Áthidalja a hőmérséklet-különbségeket … Nem koszolódik alatta a ruha, nem akad bele ebbe-abba, nem a ruhájára önti a sósavat a laborban … Lehet, hogy magyar órán nem olyan fontos, de ha egyszer kötelező, akkor mindenhol és mindenkire legyen az, mert ez egy rendszer … Ha valami, ami kötelező, célszerűtlen, azt el kell törölni, de mivel ez praktikus, meg kell követelni” (gimnáziumi tanár).

„Vannak kibúvók; nem gombolja be a diák, sőt egyik-másik tanár is így reagál. Ezért nem szólunk, nem vagyunk egy vaskalapos iskola. Tulajdonképpen ilyenkor nem takar el semmit, viszont védi a ruhát…” (gimnáziumi igazgató).

„Másodlagos hatás, hogy a lányok ne úgy járjanak, mint egy páva. A többi gyerekben ez esetleg gátlást jelent” (szakközépiskolai igazgató).

„A szülők kérték, hogy ne töröljük el a köpenyt, mint ahogy tették azt néhány iskolában. Azért van, hogy a társadalmi különbségek ne legyenek olyan szembetűnőek, ez a funkciója” (gimnáziumi igazgató).

„Szerintem van, aki azért hordja a köpenyét, hogy eltakarjon vele valamit, mondjuk, hogy kövér. Vagy hát a tanároknál, mondjuk egy fiatal tanárnőn, azon mindenki észrevesz mindent, biztos jobban érzi magát köpenyben” (gimnazista IV. oszt. lány).

„Ez nem öli ki az egyéniséget. Talán, lehet hogy túlzott, a közösséghez tartozást erősíti” (szakközépiskolai igazgató).

„…Azok a diákok nem szeretik, akik a kötelességet és a rendet nem szeretik, pedig a farmert is ugyanúgy hordják, az is egyforma” (gimnáziumi tanár).

Hódmezővásárhely ,2009. november 16.

Tóthné Kecskeméti Katalin

igazgató