E-napló

Levelezés

Bejelentkezés

Képgaléria

Névnap

2017. július 24., hétfő, Kinga, Kincső

Szavazás

Hogy érzed magad az iskolában?
Szeretek itt tanulni, szí­vesen járok ide.
70%
Nem szeretem ezt az iskolát.
30%
Összes szavazat: 57

Mi van az iskolán túl?

Referenciaterület: kompetencia alapú általános iskolai nevelés, befogadó/integrációs általános iskolai nevelés

A 2003-as kompetenciamérés eredményei után a fenntartó intézkedési tervet kért minden általános iskolától a mérési eredmények javítása érdekében. A kompetenciamérés kiértékelését követően az eredményeket áttekintve kiemeltük azokat a területeket, amelyeken a tanulók többségénél hiányosságot, az átlaghoz képest lemaradást tapasztaltunk. Ezeket a tapasztalatokat alapul véve kezdtünk a projekt tervezéséhez, előkészítéséhez, kidolgozásához. Olyan tevékenységformákat, módszereket részesítettünk előnyben, melyek előreláthatólag csökkentik a tanulók közötti szóródást oly módon, hogy a felzárkóztatást súlypontozzák.

Célunk a hagyományos oktatási formából való kilépés, valamint olyan tanulási szituációk megteremtése, melyek alkalmasak a tanulók ismereteinek bővítésére, készségeik, képességeik, jártasságuk elmélyítésére, alkalmazóképes tudásuk felmérésére és további fejlesztésére. Cél továbbá, hogy az 1-8. osztályokat átfogó programcsomag moduljai a tananyaghoz szorosan kapcsolódva az iskola megszokott körülményei közül kimozdítsák a gyermekeket, és természetközelibb, kötetlenebb, szabadabb, a mindennapi élethez szorosan kapcsolódó szituációkon keresztül fejlesszék az alapkompetenciákat.

Az óvodai tevékenység- és gyermekközpontú nevelést iskolába kerüléskor általában felváltja az ismeretközlő oktatói tevékenység, mely nemcsak az alsó tagozatban korlátozza a tanulási folyamatot, hanem még felső tagozatban is gondot okoz. A programelemek az élményszerű, játékos tudásszerzést helyezik előtérbe a tankönyvek száraz és monoton ismeretterjesztésével szemben. Az eltérő tanulási helyzet a gyermekeknek lehetőséget ad oldottabb légkörben való teljesítménykényszertől mentes, élményszerű tanulásra. A személyiség fejlesztésének, kiteljesítésének, a társadalomba való kudarcmentes beilleszkedésnek feltétele a kulcskompetenciák megfelelő szintű elsajátítása a kötelező oktatás ideje alatt. A modulok minden évfolyam éves tanulási tervének kötelező elemei. Az ismeretek mélységét, a módszerek alkalmazhatóságát, a tanulási önállóság szintjét figyelembe véve állítottuk össze a projekteket. A nyolc évfolyam alatt mind a nyolc kulcskompetencia fejlesztése megjelenik a projektekben, alkalmazkodva az életkori sajátosságokhoz.

Óvodás Hét

Referenciaterület: befogadó/integrációs általános iskolai nevelés

Megközelítőleg tíz éve az iskolánkba beiratkozó gyermekek létszámának kedvezőtlen alakulása ösztönzött bennünket az Óvodás Hét megszervezésére. Legfőbb célunk leendő elsőseink létszámának növelése, a szülők iskolaválasztásának számunkra kedvező befolyásolása volt együttműködve a környező óvodákkal. Igyekeztünk az óvodás korúak érdeklődésének és képességeinek megfelelő programsorozatot összeállítani, amelyet az évek folyamán a mindenkori igényeknek megfelelően formáltunk és formálunk. Célunk az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, a szorongások és félelmek oldása az iskolába készülő gyermekekben és szüleikben, valamint az iskolai légkör megismertetése, megtapasztalása, az első benyomások és élmények pozitív megerősítése, a személyes kötődés, a folyamatos kapcsolattartás és hatékony együttműködés feltételeinek megteremtése illetve megerősítése az oktatásban és nevelésben érintettekkel.

Óvodás Hetünk programjai alakításának fő szempontja az iskolai légkör közelítése az óvodaihoz, bevonva az érintett gyermekek családjait is. A programelemek az élményszerű, játékos tapasztalatszerzésre, a tanulási motivációt fenntartó és erősítő, az óvodások és a bevont tanulócsoportok önálló, kreatív tevékenységére épülnek. A személyiségfejlesztés, a kudarc- és zökkenőmentes beilleszkedés második lépcsőfoka az iskolai életre való felkészülés. A kulcskompetenciák egyik-másikának fejlesztése az átmeneti időszakban is megjelenik, alkalmazkodva az életkori sajátosságokhoz, pl. anyanyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos és technológiai kompetencia, digitális kompetencia, személyközi és állampolgári kompetencia, kulturális kompetencia.

Az Óvodás Hét az első lépés volt az óvoda-iskola átmenet megsegítésére kitalált és kifejlesztett programok közül, mely ma már egy egész évet átfogó terv szerves részévé vált.

 Platán Hét

Referenciaterület: kompetencia alapú általános iskolai nevelés, befogadó/integrációs általános iskolai nevelés

Szűk tíz esztendővel ezelőtt a gazdasági-társadalmi változások generálták ennek a programnak a megszületését. Elsődleges célunk a gyermekek és szüleik iskolához való kötődésének megerősítése, mindannyiunk látókörének szélesítése volt. A projekthetek szervezése során külső szakemberek bevonásával igyekeztük színesíteni programkínálatunkat, s a jó kapcsolat kialakulása lehetővé tette és teszi a hatékony közös munkát. A kezdetekben a tanári ötlettár adta a projekt vázát, de az idő előrehaladtával egyre több teret adtunk diákjaink ötleteinek, kezdeményezéseinek, és a megvalósításban való részvételüknek.

A hagyományos oktatási formából való kilépéssel egy olyan, minél több műveltségi területet érintő, a tananyag kiegészítéséhez kellő segítséget adó programsorozat megvalósítása volt a cél, mely a nevelők szakmai kompetenciáihoz szorosan illeszkedik. A programcsomag alkalmas a NAT intézményi megvalósulásának komplex segítésére, kiemelten a művészetek, a természettudományok, az egészségkultúra területén. A programok építenek a szülői és külső segítők (szakemberek, kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek, partnerintézmények) részvételére mint programerősítő elemre, azaz lehetőség nyílik az oktatás ügyében érintettek, az oktatási folyamat résztvevőinek együttműködésére, az intézményben folyó oktató-nevelő munkába való betekintésre. A tanulók a tervezés és szervezés folyamatának egyenértékű partnereiként saját tanulásuk szervezőivé válnak. A projekt hagyományos tananyagon kívüli ismeretanyaga és az ehhez kapcsolódó, hagyományos formákon túli tanulásszervezési módok több oldalról támogatják tanulóink önfejlesztési igényének megalapozását és kialakulását.

A programsorozat összeállítása a mindenkori tanulói igények felmérésén alapul. A tanulók érdeklődési körüknek megfelelően tevékenyen részt vesznek a projekthét tervezésében és megvalósításában. A tananyaghoz szorosan nem kapcsolódó programok a szabadidő hasznos eltöltésén túl lehetőséget nyújtanak a diákoknak arra, hogy szabadon választhassanak az őket érdeklő témák közül, észrevétlenül is motiválva önmagukat a sokoldalú önképzésre, kutatómunkára, vagy a számukra ismeretlen területekre történő betekintésre, az ismeretek gyakorlati alkalmazására. A projekthetet alkotómunka előzi meg, az önkifejezés lehetősége minden, az egyes programokban résztvevő diák számára adott.

A tanulási motivációk fejlesztése ebben a programban is elsődleges. A gyermekek információéhségét, megismerési és felfedezési, valamint alkotóvágyát és játékszeretetét ez a korszerűen kielégíteni tudó, sokszínű, differenciált öntevékenységi rendszert magába foglaló, komoly tanulási teljesítményekre ösztönző oktatási-nevelési lehetőség alkalmas a kompetenciaterületek széles skálájának fejlesztésére mind a tartalomfüggő, mind a tartalomfüggetlen kompetenciák terén.