Levelezés

E-napló

Kréta mobil app

Bejelentkezés

 

   

 

 

 

bga_alap_logo

Névnap

2024. április 25., csütörtök, Márk

Ökoiskola

 

Bemutatkozás

Body: 

Az intézményben folyó oktató-nevelõ munka nagy múltra tekint vissza. Jelenlegi székhelyünkön 1965 óta mûködik általános képzés. A város Tarján és Tabán városrészeibõl kerülnek ki diákjaink. Iskolánk hagyományos szerkezetû 8 évfolyamos általános iskola, évfolyamonként két osztállyal. Tanulólétszámunk 428 fõ.A tantestület 33 fõs, gazdasági-adminisztratív és fizikai állományunk 6 fõ.

VARGA TAMÁS

matematikatanár, a matematikatanítás nemzetközileg elismert kiemelkedõ egyénisége

"Nem sima az út a földtõl a csillagokig."

Egységes és széles alapozás a matematika tanulásához
Valóságon alapuló, cselekvõ tapasztalatszerzés
Eszközök sokszínû és sokrétû használata
Tevékenykedtetés
Sokféle érzékelés bevonása a tanítási folyamatba
Fejlesztõ, konstruktív játékok

"Tettre kész kéz " és "Tettre kész ész " programok

-A matematikatanítás korszerûsítése a kompetencia alapú oktatás hangsúlyosabbá tételével
-Matematikai kompetencián értjük a matematikai tantárgyi ismereteket, a matematikaspecifikus készségek és képességek, valamint motívumok és attitûdök együttesét.
-Készségek - számlálás, számolás, becslés
-Gondolkodási képességek - rendszerezés, deduktív és induktív következtetés
-Kommunikációs képességek - relációszókincs, szövegértés, térlátás
-Tudásszerzõ képességek - problémaérzékenység, megoldás, metakogníció
-Tanulási képességek - figyelem, emlékezet
-Célok:
-Az ismeretátadás helyett a képességek fejlesztésére kívánjuk helyezni a hangsúlyt. Képessé kívánjuk tenni tanulóinkat az érvvel bizonyító és az elemzõ szövegalkotásra, a gyakorlatközeli, életszerû helyzetekben szükséges matematikai eszköztudás alkalmazására.
- A Varga Tamás - féle matematikatanítási módszer további alkalmazása és a kompetencia alapú oktatás hangsúlyosabbá tétele, olyan tananyagszervezési és módszertani megoldások keresésével, amelyek alkalmazása lehetõvé teszi, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba. A játék és az eszközhasználat, a megfelelõ tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtjük a lehetõséget arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá.
-Konkrét tárgyi tevékenységbõl eredõ tapasztalatokra építeni a gondolkodási mûveleteket. A kisgyerek a saját gondolati tevékenységét a maga elé vetített tárgyi tevékenységben tudatosíthatja, értheti meg. El szeretnénk érni, hogy az ismeretszerzõ tanulónak jól használható emléke, képe lenne minden fontos matematikai fogalomról, aminek a felidézése egyrészt segítené a feladatmegoldásban, másrészt lehetõvé tenné az új fogalmak ráépülését
-A cselekvõ tapasztalatszerzésen alapuló tanulás idõigényes, ez indokolja az 1-4 évfolyamon a heti 5 matematikaóra bevezetését.
-A kooperatív tanulási módszerek alkalmazása, a tanulókkal való differenciált foglalkozás indokolja az 5-8 évfolyamon az osztályok két csoportra bontását.
- Szükséges órakeret: 1-4. osztályban osztályonként heti 1óra
- 5-8. osztályban osztályonként heti 4 óra
-HANGSÚLYOK A "RÉGI-ÚJ" ISKOLÁNKBAN
-A KÍNÁLATI PALETTÁN MÁS ISKOLA ÁLTAL NEM AJÁNLOTT LEHETÕSÉGEK
-A POZITÍVUMOKRA VALÓ ÉPÍTÉS
-A KOMPETENCIMÉRÉSEK ERDMÉNYEI MATEMATIKÁBÓL
-A szülõi elégedettségi mutatók
-A pedagógusok értékelése
-Városi matematikaversenyek szervezése
-Megyei matematikaversenyek szervezés
 
-Az integráció napjaink egyik legnagyobb kihívása. A társadalmi kirekesztés csökkentése fokozottan elõtérbe kerül, különösen az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében.
-Az európai uniós állásfoglalások fokozottan hangsúlyozzák a társadalmi méretû integrációt, azt az elvet, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt semmilyen csoport vagy egyén ne legyen a társadalomban hátrányosan megkülönböztetve, valamilyen módon kirekesztve.
-Magyarországon elsõsorban a roma népesség hátrányos helyzete, a roma gyermekek elkülönített nevelésének különféle formái kirívóak, és ennek csökkentése kiemelt feladatunk.
-A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet kiegészült két olyan új oktatási-szervezési formával – képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, amely ösztönzi a hátrányos helyzetû tanulók integrált keretek között megvalósuló iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését.
Változások

 Régen  És most
-Ismeretátadás
-Tanárközpontú egységes módszer
-Aktív tanár-passzív tanuló
-Egyirányú kommunikáció
-Mindent megtanítani
-Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés
-Tanulóközpontú differenciált módszer
-Aktív tanár-aktív tanuló
-Többirányú kommunikáció
-Egy reálisabb tananyagmennyiség
TANULNI MEGTANÍTANI
Kompetenciaalapú fejlesztés a matematika tantárgyban és ahhoz kapcsolódóan

A matematikai kompetencia fejlesztése
-Cél: alkalmazhatóság, méghozzá az un. realisztikus, azaz a mindennapi életben elõforduló szituációkban való alkalmazás képessége (akár a tantárgyi tartalmak rovására)

 

Fejlesztési feladataink fõbb szempontjai

-A teljes személyiség fejlesztésének messzemenõ figyelembevétele,
-az egész életen át tartó tanulási igényének megalapozása,
-az információszerzés, szelektálás és feldolgozás módszereinek megismertetése,
-a könyvtárak, elektronikus információhordozók, nyomtatott taneszközök ésszerû és célszerû használatának támogatása,
-a gyakorlati életben jól hasznosítható tudás megszerzésének megerõsítése,
-a gondolkodás fejlesztése a matematikai ismeretek alapján,
-új alternatívák bemutatása a tananyag strukturálásában, valamint az eszközök fejlesztésében
-új módszerek (pl. projektmódszer, egyéb kooperatív technikák) alkalmazása az élményszerû és a hatékonyabb tanítás-tanulás érdekében,
-a matematika „transzverzális” jellegének tükröztetése más mûveltségterületeken, például a problémamegoldás, érvelés, kommunikáció szerepeltetésével,
-a mérés, értékelés új dimenzióinak megismertetése,
-a tanulók egyéni különbségeinek hatékony kezelése,
-a matematika iránti érdeklõdés felkeltése, és a tanulási folyamatban az aktív részvételhez a motiváció biztosítása.
„…játszani is engedd…”

-A 6-12 éves gyerekeknek a legfõbb tevékenysége a játék
-Cselekvõ, személyes tapasztalatszerzés
-A problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való cselekvõ megoldása lehet az alapja a gondolati problémamegoldásnak
-Az iskolán kívüli ingerszegény környezet-
a pedagógus szerepe, tanulási helyzetek megteremtése, megszervezése, a megfelelõ problémafelvetés, a megoldáshoz használható eszközök, nyugodt munkalégkör és a megfelelõ motiváció kialakítása
-A matematikában nincs szükség külsõ tekintélyre, az igazság kritériuma a valósággal való egyezés
-A nyelv mint kifejezési mód mellett a megmutatás, az eljátszás, a lerajzolás is fontos és hatékony
-A cselekvõ tapasztalatszerzés, a játék alkalmas a természetes differenciálásra, az esélyegyenlõtlenségek mértékének csökkentésére
-A cselekvõ tapasztalatszerzés, a konstruktív játékok idõigényesek, ezért van szükség a heti +1 órára

 

„Amit hallok, azt elfelejtem, amit látok, arra emlékszem, amit megcsinálok, azt tudom.”

-A cselekvõ tapasztalatszerzés, a kooperatív tanulási módszer, az eszközhasználat, az „elkészítés” , az alkotás, az egyénre szabott fejlesztés csoportbontásban hatékonyabb
-Az osztályonkénti két tanulócsoport kialakításának legfõbb szempontja a haladási ütem (közelítés a heterogén csoportokhoz)

 

 
 
Mit várunk? Az eredményesség mutatói

-Tovább javul az iskolánk eredményessége az országos kompetencia méréseken /HEI, CSHI/
-Jobban elõtérbe kerül az értelemszerû tanulás
-Örömmel dolgoznak a gyerekek órákon; pozitív tanulói attitûd
-Az SDT-vel és a digitális taneszközökkel való megbarátkozás
-Multimédiás szoftverek és eszközök használata
-A szülõk iskolai munkához való hozzáállása javul
-A fenntartó elégedettsége
-Beiskolázási gondok csökkenése
-Ismerkedés a kompetencia alapú tantárgyi oktatócsomagokkal
(tapasztalatszerzés a bevezetés elõtt)

 

"Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi."
Albert Einstein